Mire számíthatnak az e-cigit szívók a koronavírus-járvány idején?
Nem kizárt, hogy e-cigarettával is lehet terjeszteni a koronavírust, bár egyelőre nem mérték meg, mennyi kórokozót ürít egy fertőzött személy egy ilyen eszköz használata közben.
Nem kizárt, hogy e-cigarettával is lehet terjeszteni a koronavírust, bár egyelőre nem mérték meg, mennyi kórokozót ürít egy fertőzött személy egy ilyen eszköz használata közben.
Több szempontból is kilógna a világszerte egyre népszerűbb hasonló építmények sorából a Pannon Park óriás üvegháza, akkor is, ha összejönne rá a pénz és elkészülne.
Lesz oltás és orvosság a Covid–19 ellen, de még várni kell egy keveset. A védekezésnek több módjával is folynak a kísérletek.
Kézmosás: Semmelweis. És a maszk? Nagyjából egyidős a koronavírus elleni harc két könnyűfegyvere.
Még a legracionálisabb embereket is elbizonytalanítja az elmúlt napokban kialakult helyzet. De mit tehet az, aki tehetetlenséget érez és szorong, de mégis meg akarja védeni a családját és fékezni a járvány terjedését? Szakemberek válaszolnak.
Megfigyelték, hogy a jól megszervezett népként működő hangyák igen finnyásak, amikor új szállást keresnek maguknak. Dönteni persze nehéz, különösen, ha megközelítőleg azonos dolgok közül kell a jobbikat kiválasztani.
A fertőzésveszély miatti vesztegzár sokféle lelki károsodást okozhat a bennlévőknek, de a kockázat egy kis odafigyeléssel jelentősen csökkenthető – állítja a karanténpszichológia. A kérdés különösen aktuális most, amikor idehaza is rendkívüli korlátozó intézkedések jönnek.
A mesterlövésznek jó tudnia, hogy tényleg a kiszemelt ellenség került-e a célkeresztbe. Fejlett hadseregek már most is digitális eljárásokat alkalmaznak, például az arc vagy a járás azonosítását. Bizonytalanság akkor adódik, ha az illető álcázza magát, netán sántikál. Az új megoldás a szívlenyomat.
Nagyon keresik a sötét energiát, pedig lehet, hogy nincs is. A fizikusok dilemmáiról kérdeztük Frei Zsoltot, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatóját egy friss magyar tudományos szenzáció apropóján.
A koronavírus terjedése újra előtérbe helyezte a kézmosás fontosságát. A Semmelweis Ignác által elterjesztett szokás ma már nem csak az egészségügyben számít mindennaposnak – ám az emberek elsöprő többsége nem megfelelően végzi a kézmosást, így csökkentve annak hatékonyságát.
Dénes Ádám és csapata jelentős nemzetközi visszhangot keltő kutatásai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy javítani lehessen a gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségben szenvedők életminőségén.
Ne vonjon le elhamarkodott következtetést egy arckifejezésből – figyelmeztetnek amerikai kutatók, akik a dolog veszélyeire is felhívták a figyelmet a napokban Seattle-ben, egy amerikai tudomány-népszerűsítő szervezet éves gyűlésén.
A médiának alapvető szerepe van abban, hogy egy (potenciális) világjárvány kapcsán gyorsabban terjed a félelem, mint maga a vírus – figyelmeztet a Cardiffi Egyetem médiaiskolájának professzora, Karin Wahl-Jorgensen.
Amivel most a koronavírus terjedése fenyeget, annak egy anekdotává szelídült premierje zajlott több mint fél évszázada a Royal Nagyszállóban.
Amerikai fizikusok tudományos alapokra helyezték a szappanbuborék-fújást.
A koronavírus hamarosan saját eddigi sikerén bukik el. Erre a következtetésre jutott Rózsa Lajos biológus, aki írásában levezeti, miért gondolja így.
Az öregedés számos neurodegeneratív betegség legfőbb kockázati tényezője. Az egerekkel folytatott legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy az időskorban erősen gyengülő agyi funkciókat javíthatják a veleszületett immunrendszer nyugalmi állapotban lévő limfoid sejtjei.
Most a koronavírus okozza, de az ilyen félelem, ijedelem, aggodalom ősrégi jelenség. A tudomány mégis csak néhány évtizede mélyült el a pánik természetrajzában.
Komposztálható terítékkel próbálják kiszorítani a repülők utasteréből a szemétgyarapító műanyagot.
Nemcsak pszichoterápiával és hangulatjavító szerekkel lehetne kezelni a depressziót, hanem viccekkel is. Elsősorban azzal a fekete humorral, ami épp a reményvesztett és elkeseredett embereken élcelődik.